NyomtatásE-mail

Új pápai dokumentum az egyház karitatív szolgálatáról

( 7 értékelés )

"Intima Ecclesiae natura" 

XVI. Benedek pápasága kezdetétől megjelölte az utat az egyház számára, hogy

miként gyakorolja a szeretet cselekedeteit, amelyek szorosan természetéhez

tartoznak. Már Deus caritas est kezdetű enciklikájában is kifejezetten foglalkozik

ezzel a témával.

A szövegben utalás történik arra is, hogy egyfajta kiegészítésre szorul az

egyházi törvénykönyv ezzel kapcsolatos része, azaz, hogy a püspökök milyen

sajátos felelősséget viselnek az egyház karitatív szolgálata területén. Ezt a

hiányt pótolja a most megjelent új pápai dokumentum, az „Intima Ecclesiae

natura”, „Az egyház benső természete”, amelyet a pápa motu proprio apostoli

levél formában tett közzé. (A motu proprio latin kifejezés arra utal, hogy a pápa

saját kezdeményezésére hozta meg a dokumentumra vonatkozó döntést.) A

dokumentumot XVI. Benedek pápasága nyolcadik évében, november 11-én írta

alá és 2012. december 10-én lép életbe.

Az új pápai motu proprio felsorolja azokat az ismérveket, amelyekhez igazodnia

kell az egyház által létrehozott karitatív intézményeknek, mint pl. a karitászok,

továbbá a szerzetesrendek által fenntartott szervezetek és végül a hívő emberek

spontán kezdeményezései által létrehozott jótékonysági szervezetek. Teológiai

szempontból alapvetésként kiemeli, hogy a szeretetszolgálat az egyház

alaptermészetéhez tartozik. Isten igéjének hirdetése és a szentségek

kiszolgáltatása mellett a karitatív szolgálat is kifejezetten egyházi feladat és

ennél fogva a püspök felelősségi körébe tartozik. 

A motu proprio tehát részletesen foglalkozik az egyházmegye püspökének e

téren betöltött szerepével és felelősségével. Többek között tehát azzal, hogy

őrködnie kell a kánoni szempontból hatáskörébe tartozó karitatív szervezetek

felett, amint azok fölött is, amelyek ténylegesen saját részegyháza területén

működnek. Felelőssége, hogy összehangolja a különböző szervezetek

tevékenységét azzal együtt, hogy tiszteletben tartja mindegyik sajátos

identitását. Őrködik a szeretetszolgálatban tevékenykedő személyek

kiválasztásán és megfelelő képzésén oly módon, hogy a katolikus egyházra

visszavezethető kezdeményezések összhangban legyenek a kánoni és polgári

törvényekkel egyaránt. Fontos, hogy a különböző karitatív szervezetek ne

fogadjanak el olyan támogatást, amellyel a katolikus tanítással ellenkező

tevékenységre kényszeríthetnék azokat.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a karitatív szolgálat az egyház küldetésének

alapvető dimenziója és önmaga lényegének kifejeződése. Minden hívő embernek

joga és kötelessége, hogy személyesen is elkötelezze magát abban, hogy

Krisztus új parancsa, a szeretet törvénye szerint éljen. A katolikus karitatív

szervezetek nem szorítkozhatnak egyedül adományok, segélyek gyűjtésére és

szétosztására, hanem kivételes figyelemmel forduljanak az elesettekhez. Az

evangélium szellemében segítsék elő a keresztény közösségben a megosztásra,

a tiszteletadásra és a szeretetre való nevelést. Az egyház által létrehozott

karitászok és minden olyan szervezet esetében, amelyeket a főpásztorok

támogatnak, biztosítani kell, hogy a katolikus tanítás szerint működjenek és

tartsák tiszteletben a polgári hatóságok törvényes normáit. 

A püspökök joghatósága arra is kiterjed, hogy megvonják a katolikus címet

azoktól a szervezetektől, amelyek nem igazodnak az egyházi tanításhoz.

Különös figyelmet kér a pápa anyagi jellegű ügyek kezelésében. Ellenőrzésre van

szükség az adományok eredete és kezelése terén, hogy azok átláthatók

legyenek. El kell kerülni, hogy a karitatív szervezetek gigantikussá és így

ellenőrizhetetlenné váljanak és kezelésük túlságosan sokba kerüljön. Ezen a

téren is fontos a mértéktartás. A püspök őrködjön azon is, hogy a karitatív téren

dolgozó személyek fizetése arányos legyen, ám ugyanakkor megfeleljen az

igazságosság és a szakmaiság követelményeinek. 

Az új pápai motu proprio - „Intima Ecclesiae natura” - végül két feladatot bíz a

Cor Unum Pápai Tanácsra: az egyik, hogy őrködjön a most megjelent Motu

proprio megvalósításán, a másik pedig, hogy ruházza fel kánonjogi

személyiséggel a katolikus egyházban született és egyetemes szinten működő

nemzetközi segélyszerveket. 

 

Forrás: Vatikáni Rádió

joomla template