NyomtatásE-mail

Boldog II.János Pál liturgikus emléknapja

( 6 értékelés )

BOLDOG II. JÁNOS PÁL AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ PÁPÁJA

Az Egyház minden év október 22-én Boldog Karol Wojtyła liturgikus emléknapját ünnepli.

II. János Pál rendkívüli pápaságát többek között jellemezte az új evangelizáció iránti

elkötelezettsége is. A lengyel pápa alkotta meg 1979-ben, hazájában tett első apostoli

látogatásakor az új evangelizáció kifejezést. Magisztériuma gazdag forrás a világ minden

püspöke számára, akik ezekben a napokban tartják erről a témáról szinódusukat.

„Úgy érzem, hogy elérkezett a pillanat, amikor minden egyházi erőt az új evangelizáció

szolgálatába kell állítani” – hangzott II. János Pál buzdítása Redemptoris Missio című

enciklikájában. A dokumentumban Karol Wojtyła leszögezte, hogy a régi keresztény

hagyománnyal rendelkező országokban drámai feladatot jelent az új evangelizáció.

Ezekből a nemzetekből nem mehetnek misszionáriusok nem keresztény országokba, ha

előbb nem fordítanak komolyan gondot a nem keresztényekre saját hazájukban.

1979 júniusában Boldog II. János Pál Lengyelországban tett első apostoli látogatásakor

kommunista rezsim eredménytelenül próbálta kicsinyíteni az esemény történelmi

jelentőségét. A pápa akkor mondta e prófétai szavakat: „Megkezdődött az új

evangelizáció. Olyan, mintha egy második igehirdetésről lenne szó, de valójában az

evangélium mindig ugyanaz. A kereszt magasan áll a változó világ felett”.

II. János Pál megjelölte az új elkötelezettség alappilléreit is: „az új évezred

evangelizálása merítsen a II. Vatikáni Zsinat tanításából”. Hangsúlyozta, hogy mindenkit

érint ez a tevékenység: püspököket és papokat, világi híveket és Istennek szentelt

személyeket egyaránt.

A világiak felelősségét külön kiemelte Christifideles laici kezdetű szinódus utáni

buzdításában. A dokumentum megállapítja: az új evangelizáció nem pusztán egyes

személyek felé fordul, hanem a lakosság különböző rétegeihez. Arra irányul, hogy érett

egyházi közösségeket formáljon, amelyekben a hit megvalósítja eredeti jelentőségét;

vagyis azt, hogy kapcsolódik Krisztus személyéhez és evangéliumához; vele a

szentségekben találkozik, szolgáló szeretetben él.

A világ zarándokának nevezett pápa meg volt győződve arról, hogy az Egyház nem lehet

evangéliumi, ha nem missziós egyház. Novo Millennio Ineunte kezdetű apostoli

levelében megújította az új evangelizációra szóló buzdítását: „Fel kell élesztenünk

magunkban a kezdetek lendületét, hagyva, hogy elárasszon bennünket a Pünkösd utáni

apostoli hithirdetés buzgósága".

Az évek múltával Karol Wojtyła egészsége meggyengült, megerősödött azonban az a

meggyőződése, hogy Európában és Nyugaton a szekularizáció előrehaladásával egyre

nagyobb szükség van az evangéliumi jó hír új hirdetésére.

Pápasága utolsó éveiben II. János Pál gyakran beszélt Európa keresztény gyökereiről.

„Az európai kultúra egy ’csendes istentagadás’ benyomását kelti. Az emberek

önmagukkal eltelve úgy élnek, mintha Isten nem létezne. A legsürgetőbb szükség van

tehát Európában, Keleten csakúgy, mint Nyugaton a megnövekedett reményre, hogy

ezáltal értelmet adjunk az életnek és a történelemnek” – mondta 2003. július 13-án, az

Úrangyala-imádság alkalmával.

A fáradt és beteg pápa tudta, mily jó alkalom az evangéliumi tanúságételre a szenvedő

ember méltósága. Ezért II. János Pál 2000-ben az új evangelizáció témájának szentelte

betegek világnapját. A kórházak, valamint minden olyan otthon, amely szenvedő

embereket fogad be, az új evangelizáció kiváltságos környezetei. Kötelezzék el magukat

arra, hogy éppen ezeken a helyeken hangozzék fel ismét az evangéliumi üzenet, amely

reménységet hirdeti – tanította Boldog II. János Pál pápa.


Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

joomla template