NyomtatásE-mail

Örömhír a szinódusról

( 4 értékelés )

ERDŐ PÉTER BÍBOROST A PÜSPÖKI SZINÓDUS ÁLLANDÓ TANÁCSÁNAK

TAGJÁVÁ VÁLASZTOTTÁK

Október 23-án megválasztották a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsának tagjait: a három

európai bíboros egyike Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke. A tanács

két másik tagja Bruno Forte, Chieti-Vasto érseke és Cristoph Schönborn bécsi érsek.

A tanács választott tagjai afrikai részről: Wilfrid Fox Napier, Durban érseke; Laurent

Monsengwo Pasinya, Kinshasa érseke; Peter Turkson, az Igazságosság és Béke Pápai

Tanácsának elnöke. Amerikai részről: Timothy Dolan New-York-i érsek; Odilo Pedro

Scherer, San Paolo érseke; Santiago Silva Retamales, Valparaiso segédpüspöke. Ázsia és

Óceánia képviseletében: Oswal Gracias, Bombay érseke; George Pell, Sidney érseke;

Luis Antonio Tagle manilai érsek.

Az újságírókkal folytatott beszélgetés során Erdő Péter bíboros nagy hangsúlyt fektetett

Európa új evangelizációjának kérdésére. Megjegyezte, hogy földrészünk ugyan mindig is

leginkább szekularizált része volt a világnak, de rendelkezik a kultúra, a művészet

eredendően keresztény ihletésű szépségével. Nagyon fontos a keresztény hit és a

művészet közötti kapcsolat, sok szempontból érdemes elgondolkodni rajta.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke emlékeztetett arra is, hogy a

Lisszaboni Szerződés elismeri a vallások szerepét a civil és a közösségi szférában.

Erdő Péter hangsúlyozta továbbá, hogy a hit Európában nincs is annyira rossz

helyzetben.

Az embereknek nagy szükségük van a hitre, és ez még jobban előtérbe kerül akkor,

amikor elkeserednek. Még a babonaságban is fel lehet fedezni az emberek – rossz

irányban kibontakozó – spirituális igényét. A nyugati társadalmat elárasztó erkölcsi

válság is a spirituális dimenzió újrafelfedezésére ösztönöz, hiszen a világi etika nem bír

elég meggyőző erővel.

Az evangelizáció ökumenikus jellegéről szólva Erdő Péter hangsúlyozta, hogy az az

elképzelés, miszerint a felekezetek közösen evangelizálhatják újra földrészünket, nem

egy elméleti lehetőség, hanem gyakorlati tapasztalat, amelyet a Katolikus-ortodox

Fórum sikere is bizonyít. Hozzátette azonban, hogy amíg nincs meg a teljes egység,

addig teljes mértékben közös evangelizáció sem lehetséges. A teológiai különbözőségek

lehetetlenné teszik ugyan a mindenben közös utat, de ezzel együtt egymást

kölcsönösen támogathatjuk, sok szempontból együttműködhetünk az evangelizáció terén

– mondta. A társadalmi kérdések szintjén könnyű egy irányba tartani, olyan kérdésekben

mint a család, egyház-állam kapcsolata, gazdasági válság…

A Zenit feltette Erdő Péternek azt a kérdést is, mi az uralkodó vélemény a szinóduson a

laikusok, a lelkiségi mozgalmak  és a karizmatikus mozgalmak szerepéről az új

evangelizációban. A bíboros elmagyarázta: szeretnék, hogy a katolikus lelkiségi

mozgalmak teljes jogú tagjai legyenek az egyházmegyéknek és a plébániáknak.

Ugyanakkor országonként különböző a helyzet, német nyelvterületeken például a

mozgalmak nem töltenek be olyan nagy szerepet, mint más országokban. Erdő Péter azt

is hangsúlyozta, hogy a katolikus mozgalmak a posztmodern antropológiában

gyökereznek. Erős érzelmi töltéssel rendelkeznek, amely gyakran felülkerekedik a

kereszténység más hagyományain. Ami igazán számít, az nem más, mint hogy

közösségben legyenek az egyetemes egyházzal. A laikusok vitathatatlanul egyre

fontosabb szerepet töltenek be az Egyházban, hiszen életükkel tudnak gyakorlati példát

mutatni – zárta gondolatait a bíboros.


Forrás: Magyar Kurír

joomla template