NyomtatásE-mail

Az MTI interjúja Erdő Péter bíborossal

( 2 értékelés )

AZ EVANGELIZÁCIÓ RÉSZE A CSELEKVÉS

A Vatikánban zajló püspöki szinódusról, a II. Vatikáni Zsinat ötvenedik évfordulójáról

és a héten megnyitott hit éve témájáról, az új evangelizációról nyilatkozott

Vatikánvárosban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a napokban az MTI-

nek.

„Először is tisztázni kell, mit értünk evangelizáción. Másrészt nem csak beszélni kell

róla, az evangelizáció része a cselekvés. A szinódusra a világ minden részéből

érkezett püspökök beszámolói bizonyítják, hogy Krisztus tanításának lényegét

mindenhol másfajta munkamódszerekkel, másfajta közösségi működéssel lehet

átadni az embereknek. Van, ahol bátorító a kép, máshol az egyház még ma is fizikai

nehézségeket él át” – számolt be Erdő Péter a Vatikánban október 28-ig tartó püspöki

szinódusról.

Az esztergom–budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE)

elnöke hozzátette: az európai püspökök sokat tanulnak a latin-amerikaiktól is.

„Nagyon örülünk annak, hogy brazíliai világi hívők alkotta misszionárius közösség él

és dolgozik Budapesten, tagjai magyarul is megtanultak. Kultúrájuk része a zene és a

tánc, ezek segítségével ifjúsági közösségeket teremtettek, ráéreztek arra, milyen

nyelven ért a magyar fiatalság is” – mondta Erdő.

Az új evangelizáció szinódusi témáját XVI. Benedek választotta a hit évének

megnyitásával, a II. Vatikáni Zsinat 50. és a katolikus egyház katekizmusa 20.

évfordulóján.

A bíboros hangsúlyozta, hogy Magyarországon 2012-ben az evangelizáció azt jelenti,

hogy „igenis bátran ki kell mondani az evangélium lényegét: létezik Isten, aki

Krisztusban megváltotta az emberiséget. Ennek a mai legfejlettebb

természettudományos eredmények fényében sincsen cáfolata”.

Olaszországban vagy Portugáliában az evangelizáció és az egyházi szociális

tevékenység helyszínei a plébániák. „Nálunk lassan kezd újra kiépülni a plébániáknak

a közösségi élet befogadására szükséges struktúrája. A háború előtt Budapesten

plébániai kultúrházak működtek. Ezeket vették el először és ezeket nem tudták

visszaadni 1991 után sem, így legtöbbször a nulláról kellett újrakezdenünk.”

Kiemelte az Egyházat segítő 65–75 év közötti önkéntesek növekvő szerepét: „új

felfedezés Európában, hogy van egy jelentős része az időskori életnek, amikor még

tudunk tenni a közösségért. A budapesti plébániák karitász-csoportjait ez a 65–75

közötti generáció viszi előre.”

A szinódus nem feledkezik meg a gazdasági válságról sem: „a bajba jutott ember

fogódzót keres, de mi a reményt kereső embernek akarunk mondani valami. Ennél is

fontosabb a válságot okozó körülmények szóvá tevése az Egyház szociális tanítása

alapján, mely emberséges gazdaságot és társadalmat hirdet. A világ ma erről

teljesen megfeledkezik, vagy ha gondol is rá, a megszokott mókuskerékből nehezen

tud kilépni.”

Erdő Péter az 1962 októberében kezdődött II. Vatikáni Zsinatról elmondta, hogy ő

akkor ötödik osztályos „hívő gyerek” volt, és emlékszik, hogy édesapja a külföldi

rádiókon lelkesen követte a zsinati beszámolókat, „még XXIII. János pápa fényképét

is kitette a kisasztalra”. „Magyarországra a zsinatról is szűrve érkeztek a hírek. Meg is

lepődtem, amikor a hetvenes évek második felében Rómában, a lateráni pápai

egyetem hallgatójaként a zsinatot kísérő vitákat tapasztaltam” – tette hozzá. 

Arra a kérdésre, hogy mikor várható a következő zsinat, Erdő Péter azt válaszolta,

hogy „ehhez most nem adottak a körülmények, a püspökök többsége szerint nem erre

van leginkább szükség. Ugyanis a II. Vatikáni Zsinat életre váltása is még nagy

feladat. Úgy érzik, szinte kivétel nélkül, hogy a világ médiájának nyomása is nagy

lenne egy ilyen eseményen”.

A bíboros szerint a mai világ egyik fő kérdése az, hogy „gazdaság, a média és az

államhatalom mekkora súllyal bír a társadalmon belül. Erről szól a WikiLeaks is. A

társadalmat tisztán gazdasággal és tömegtájékoztatással, állam, jog és erkölcs

nélkül aligha lehet irányítani. A görög történetíró Polybios megírta, hogyan szűnt meg

az athéni demokrácia: az oligarchák elkezdték híresztelni, hogy le kell építeni az

államapparátust, mivel a közhivatalnokok túl sokba kerülnek”.


Forrás: MTI/Magyar Kurír

joomla template