NyomtatásE-mail

A napkeleti bölcsekről

( 2 értékelés )

A napkeleti bölcsekről

Máté evangéliuma szerint Jézus születését követően pásztorok és királyok járultak

a kisded elé, hogy hódoljanak előtte és elvigyék neki adományaikat.

„Amikor megszületett Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme

bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók

újszülött királya? Mert láttuk az ő csillagát feltündökölni és azért jöttünk, hogy

tisztességet tegyünk neki.” (Mt 2, 1-2)

Benczúr Gyula: Napkeleti bölcsek

A Biblia nem nevezi őket királyoknak, és nem beszél arról sem, hogy hárman

volnának. A Biblia szóhasználata alapján helyesebb a napkeleti bölcsek elnevezés.

A keresztény hagyomány névvel is illeti őket, magyar nevük: Gáspár, Menyhért és

Boldizsár.

Mi magunk is, gyermekeinkkel, unokáinkkal, családunkkal az éjféli szentmisét

követően a templomunkban felállított Betlehem elé járulunk, hogy lerójuk

tiszteletünket a remény csillaga előtt, aki kisgyermekként fekszik előttünk a

jászolban. E régi hagyomány a keresztények számára évszázadok óta fontos

esemény, akik azóta is követik a pásztorok és a napkeleti bölcsek tettét Jézus

születésének hallatán.

Kik is voltak ők? Mit tudunk róluk? Ma hogyan élnek a hagyományban ezek a

messze földről jött királyok? Az apokrif evangéliumok, az egyházatyák írásai, és a

művészeti alkotások, ábrázolások nagy segítségünkre lehetnek a napkeleti bölcsek

történetének, eredetének felderítésében, akik kincses ládáikban aranyat, tömjént

és mirhát hoztak az újszülött kis Jézusnak messze földről érkezve Betlehembe egy

csillagot követve.

Természetesen, hosszan lehetne vizsgálódni és gyönyörködni az egyházművészet

csodálatos remekműveiben, amelyek a királyok hódolatát örökítik meg felfedezve

számos kis részletet, köztük olyanokat is, amelyeket talán ma már elfelejtettünk és

nem ismerünk. Szemlélődve azonban könnyen megérthetjük, hogy a jelképes

személyekké vált királyokban – akikről elmondhatjuk, hogy az akkor ismert három

nagy földrész küldöttjei voltak és korukat tekintve az emberi élet három fontos

időszakát, a fiatal-, érett-, és időskort jelenítik meg – az egész világ tiszteletét

tette a Megváltó előtt. A fiatal és sötét bőrű Gáspár Afrika, míg a turbános érett

férfi, Menyhért Ázsia, végül pedig az idős Boldizsár, Európa küldöttje volt.

Királyként hódoltak a kis Jézus előtt, elismerve ezáltal azt, hogy az egész világ

hódol Isten Fia előtt, aki emberré lett és eljött közénk.

A Három királyok ereklyetartója a kölni Dómban

A Három királyok ma is tovább élnek köztünk. A németországi Köln városában

található ereklyetartó, amely – a hagyomány szerint – magában őrzi a bölcsek

csontjait, keresztények zarándokhelyévé vált. A kölni dómban lévő művészeti

remekmű a francia ötvös mester, Nicolas de Verdun nevéhez, összetéveszthetetlen

művészetéhez fűződik, aki munkáját az 1180-as évek elején készítette számos

apostolt és prófétát, valamint Krisztus életének egyes eseményeit megformálva a

domborművekben. A két méter hosszú ereklyetartó három részből áll: kettő képezi

a tartó alapját, míg a harmadik elem felül helyezkedik el. Fából készült, amelyet

arannyal és ezüsttel vontak be.


Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

joomla template