NyomtatásE-mail

A Guadalupei Boldogságos Szűz Mária

( 1 értékelés )

A Guadalupei Boldogságos Szűz Mária ünnepe

December 12-e a Guadalupei Boldogságos Szűz Mária ünnepnapja. A Guadalupei

Miasszonyunk, mexikói nevén Lupita a guadalupei bazilikában őrzött XVI. századi

Mária-ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma.

A Szűzanya 1531-ben a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon

jelent meg Juan Diegónak. A ragyogó nőalak Isten Anyjaként mutatkozott be, és

egy képet hagyott maga után, amely csodálatos módon jelent meg a férfi

köpenyén, tilmáján. A mindmáig épen maradt ruhadarabot és a kegyképet

zarándokok milliói látogatják évente a guadalupei bazilikában. Juan Diegót II.

János Pál 2002-ben szentté avatta.

Az indiánköpenyre festett kép a lehajtott fejű, imára kulcsolt kezű, dicsfénnyel

övezett, félholdon álló Szűzet ábrázolja: kezében nem tart gyermeket. 

A félholdat angyalalakok tartják. A Szűz arcvonásai, bőrszíne nem azonosítható

sem europoidként, sem indiánként.

A Guadalupei Boldogságos Szűz Mária különösen fontos jelkép a mexikói indiánok

számára, hiszen a Szűzanya Mexikóváros közelében a Tepeyac-dombon, az azték

mitológia földanyaistennője, Tonantzin lerombolt templomának helyén jelent meg

Juan Diegónak. Az aranyködbe burkolózó nőalak arra szólította föl az indiánt, hogy

menjen a püspökhöz, s közölje: „Azt akarom, hogy templomot emeljenek e

helyen”. Így épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego

tilmáját, amiben a Szűzanya csodálatos jelét a püspök elé vitte. Ennek emlékére

minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.

A kegykép a mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán

ugyanúgy látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon.

Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ

leglátogatottabb zarándokhelyeként tartják számon. 2004-es mexikóvárosi adatok

szerint csak december 9.-12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben

pedig közel húszmillióan látogatnak a kegykép bazilikájába.

A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-

szigetek védőszentjévé nyilvánították.

2009 augusztusában az arizonai Phoenixben nemzetközi konferenciát tartottak,

melynek résztvevői, észak- és dél-amerikai szakértők a csodás eredetű guadalupei

Szűzanya-képpel foglalkoztak. Aldofo Orozco elmondta: sem a tilma

megmaradására, sem megőrződésének csodás körülményeire nincs

természettudományos magyarázat. Hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn

tíz éven belül tönkremennek – ismertette. Hozzátette, hogy az 1789-ben a

legfejlettebb technológiával készült másolat nyolc év alatt védőüveg mögött is

teljesen kifakult, miközben a védelem nélkül kihelyezett eredetin 116 éven át

semmiféle károsodást nem okozott az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok

tízezer gyertya és a sós-nedves levegő.

„Az agavérostokból készült anyag egyik legkülönösebb jellemzője, hogy míg a

visszája durva, érdes tapintású, a színe olyan, mint a legfinomabb selyem" –

mondta a szakértő.

A tilma két ízben is csodás módon menekült meg a pusztulástól. 1785-ben 50

százalékos salétromsavoldat ömlött rá, ám természettudományosan

megmagyarázhatatlan módon nemcsak a szövetnek, de még a kép színes

részeinek sem esett semmi baja. 1921-ben bomba robbant a tilma közelében,

aminek következtében 150 méterrel odébb megrepedt a márványpadló, azonban az

ereklyének és normál üvegből készült tartójának nem történt baja.

A 2009-es konferencián Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego

szenttéavatási ügyének posztulátora ismertette a Guadalupei Szűzanya-jelenés

üdvtörténeti jelentőségét, melynek – mint mondta – célja Amerika evangelizálása

volt. Az Újvilág első, ferences misszionáriusai emberfeletti küzdelmet vívtak, hogy

megértessék magukat a bennszülöttekkel, ugyanakkor megvédjék őket a spanyol

kizsákmányolástól. Úgy tűnt, képtelenek megbirkózni a nehézségekkel. „Ha Isten

nem küld sürgősen segítséget, ez az ország örökre elvész" – mondta Juan de

Zumárraga püspök a misszionáriusoknak. 

Az 1531-es csodálatos esemény után a megtérések száma döbbenetesen

megnövekedett; az indiánok távoli vidékekről is eljöttek, hogy a szentségekben

részesüljenek. 1539-ig közel 9 millió indiánt kereszteltek meg a ferencesek.

„Isten olykor Mária által lép közénk, hogy minden embert Fiához kapcsoljon. Mária

az első tanítvány és misszionárius, aki által az üdvösség üzenete eljut hozzánk” –

mondta Eduardo Chávez Sánchez.


Forrás: Magyar Kurír


További értékes és érdekes információkat találnak a témával kapcsolatban a 

következő linkeken:

http://www.magyarkurir.hu/hirek/nincs-magyarazat-nasa-vizsgalta-guadalupei-szuzanya-kegykepet

http://www.magyarkurir.hu/hirek/xvi-benedek-tavasszal-mexikoba-es-kubaba-latogat

joomla template