Hiba
  • [sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló spánykar.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

NyomtatásE-mail

A Katolikus Karitász jubileuma

( 4 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló spánykar.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

Kettős jubileumot ünnepelt a Katolikus Karitász

„Segítő kezünk és igehirdető szavunk együtt érje el a rászorulókat” - mondta Erdő

Péter bíboros a Katolikus Karitász 80 éves fennállása tiszteletére rendezett

konferencián, rámutatva arra, hogy a jótékonyság, irgalmas szeretet

cselekedeteiben azt is meg kell mutatnunk, milyen célok érdekében cselekszünk. A

konferencia előadásai bemutatták: a katolikus segélyszervezet működése során

sokszorosan bizonyított mind itthon, mind a világban.


{gallery}karkonf.jpg{/gallery}


Október 14-én a Katolikus Karitász, a Caritas Hungarica fennállásának 80.,

újjászervezése 20. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett a Magyarországi

Egyházak Ökumenikus Tanácsának épületében. A konferencián részt vett Erdő Péter

bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Spányi Antal megyéspüspök, az MKPK

Karitász- és Egészségügyi Lelkipásztorkodás Bizottságának elnöke, Beer Miklós váci

megyéspüspök, Mádl Dalma asszony, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete,

Soltész Miklós Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár, számos

közéleti személyiség és külföldi vendég.


{gallery}erdkar.jpg{/gallery}


Megnyitó beszédében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek

felidézte a kort, amikor létrejött a Katolikus Karitász intézményrendszere. A segítő

szeretet területe volt az, ahol a katolikus egyház elsőként tevékenyen részt vett a

társadalom életében. A gazdasági válság okozta ínség olyan méreteket öltött, hogy

meg kellett teremteni a segítségnyújtás országos szervezeti kereteit. Az egyház

azt tapasztalta, hogy az emberek megszólíthatóak, ha segítségnyújtásról van szó,

a segítő szeretet az a nyelv, amin mindenki ért.


{gallery}spánykar.jpg{/gallery}


Létrejött egy olyan rendszer, mely mindmáig hatékony segítséget tud nyújtani és

bár jelentékeny változásokat élt meg – mondta Spányi Antal püspök – de

szerkezete a mai napig megőrizte egykori formáját. Ennek lényege, hogy az

egyházmegyénkénti intézményi hálózat, a szervezett, intézményes tevékenység

mellett ott van az önkéntesek mozgalma, akik majdnem minden plébánián jelen

vannak. Ők a segítő szeretet végrehajtói, akik kapcsolatot tartanak a rászorulókkal.

Ők látják, tudják, kinek mire van szüksége, az igazi segítség sokszor éppen rajtuk

múlik. A változások elsősorban a segítségnyújtás formáiban figyelhetők meg. Míg

az indulás éveiben az ínség, a nyomor volt a leginkább orvosolandó terület, addig

ma rendkívül sok formában jelentkezik a rászorultság. Sajnos még mindig fennáll az

élelmiszer- és ruhasegélyezés szükségessége, de mellette sokakat érint az

elmagányosodás, elszigetelődés. Kiemelt segítséget kell nyújtani ma a

szenvedélybetegeknek, a fogyatékkal élőknek, a megváltozott

munkaképességűeknek és a katasztrófák áldozatainak – mondta Spányi püspök a

konferencia sajtótájékoztatóján.


{gallery}soltkar.png{/gallery}


Soltész Miklós Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár

felszólalásában a kormány és a karitász együttműködési lehetőségeivel

fogalakozott. Kinyilvánította, a kormány szociális területen hangsúlyozottan számít

az egyház együttműködésére, akiben garanciát lát arra, hogy a segítség emberi

formában és oda jut el, ahova kell. Örömmel szólt arról, hogy a Katolikus Karitász

ismét a Karitatív Tanács tagja lett, ahol sikerült megteremteni a jó és rendezett

együttműködés alapjait, néhány területen, így például a gázár-támogatások

szabályozása, már meg is mutatkozott az együttgondolkodás eredményessége. A

jövőbeli tervekről szólva Soltész Miklós elmondta, a kormány önkéntes pontok

létrehozását tervezi, országosan 40-60 ilyen felállítására kerülhet majd sor 600-700

millió forint ráfordítással. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy az Új Széchenyi

Terv családot érintő kiírására beérkezett pályázatok összesített igénye eléri a 11

milliárd forintot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látva a jó pályázatokat

megduplázta az eredetileg 2 milliárdosra kiírt keretet. Soltész Miklós végül

reményét fejezte ki, hogy a segítés, a másokért való tenni akarás, közösséget

teremt, ami a társadalom erősödését szolgálja.


{gallery}zagyvakar.jpg{/gallery}


Zagyva Richárd, a Veszprémi Főegyházmegye Karitász Központjának igazgatója a

szervezet megalakulásának folyamatát mutatta be. A Caritas Hungarica valóban

büszke lehet saját történelmére, múltjából sokat meríthet, tanulhat az utókor. A

szervezet létrehozásáról Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímása

határozott 1931-ben. A döntést rendkívül gyors szervezetépítés követte, elsőként

Budapest plébániáin 800 munkatárssal, majd a 13 egyházmegyében alakultak meg

a karitász sejtjei. Az önkéntesek kiváló munkát végeztek, a megalakulást követően

elkészítették Budapest nyomortérképét, egy olyan környezettanulmányt, mely

példátlan ösztönző erővel lendítette fel a segélymunkát. Kiválóan kommunikálták

szándékaikat, olyan segélyformákat teremtettek, melyek széles körben népszerűvé

váltak. Ezt a kiválóan működő rendszert zúzta szét a kommunista időszak. 1991-

ben jött el annak lehetősége, hogy a karitász újjászervezze magát.


{gallery}mádl.jpg{/gallery}


A konferencia pódiumbeszélgetése elsősorban a mai tevékenység bemutatását

célozta. Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegye Karitász Központjának igazgatója az

2010 tavaszán pusztító borsodi árvíz során végzett munkájukról számolt be, ahol a

segítségnyújtás „karitászos” módja mindig a személyes kapcsolattartás talaján

bontakozik ki. Ismertette a Karitász Partiszerviz Szolgálat működését, melynek

önkéntesei a fiatalok által látogatott szórakozóhelyeken próbálnak segíteni. Szólt a

Rév szenvedélybeteg szolgálatról, mely német mintára nyolc központtal működik

Magyarországon.


A fórum külföldi résztvevői, Elisabeth Schosser, a Magyar Bajor Fórum elnöke a

németországi viszonyokról beszélt. Hermann Hochreiter Ausztriából az osztrák

karitász egy csoportjának tevékenységét ismertette.


Spányi Antal megyéspüspök Karitász a Bibliában címmel arról beszélt, a katolikus

segítségnyújtás sokkal több, mint élelem, ruha, hallgató fül, együttérző szív, vagy

befogadó lelkület. A keresztény ember annak tudatában fordul embertársa felé,

hogy adósa az őt személyes szeretettel szerető Istennek. A keresztény ember

Krisztust viszi, Krisztust látja a másikban és Krisztus szeretetét adja tovább. A

szeretet cselekedetei által a kimondott szó így válik tanúságtétellé.


{gallery}erdőad.JPG{/gallery}


Forrás: Trautwein Éva/Magyar Kurír

joomla template